<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

Napok dicső meg értése.

Hol volt, hol nem volt a hét mindegyik napja összegyűlt. HÉTFŐ, KEDD, SZERDA, CSÜTÖRTÖK, PÉNTEK, SZOMBAT, VASÁRNAP.
A HÉTFŐ székre állt és fen hangon, onnan szónokolt.
Hiszen velem kezdődik a hét, tehát én vagyok köztetek a legelső, a legfőbb. Az én fejem értéke hét fő, bennem van elmúlt hetek végtelenének minden bölcsessége. Hiszen a hétköznapok is velem kezdődnek.
A KEDD tréfás és komolyan másként, de így dörmögött.
Csíkos csigaházú csiga, törékeny ám kendnek igaza. Én fontosabb vagyok talán kendnél, mert köztudomású, hogy keddre inkább megjön a medveember kedve. Hétfőn még kicsit morgolódóson, elkényezteti az a mézeskalácsos, marcipános, nótapiskótás, micimackos vasárnapnapot.
Hát jött a SZERDA és felugrott egy székre, de utána egy fokkal magasabbra lépett, pont az asztalra. Körmönfontan körbenézett, és fontoskodón nekikezdte.
Vezéretek csak én lehetek, hiszen a hét mindenapjai között ÉN, a SZERDA vagyok középen, vagyis hát a középpontban. Ezt ne feledjétek el. Ha nincs meg a középpont, egyre kövérebb gondotok gond lesz. Könnyes szembe hull majd haj, nem lesz vaj, de lesz ám nagy baj.
A CSÜTÖRTÖK is jött és felszökkent a SZERDA mellé, fürgén, mint a szöcske, lekezelően lekezelten vele, utána vállon veregettetve és így szolt büszkén.
Amit szerénytelen SZERDA barátunk mondta, az túl szerénytelenül szertelen. Ilyen szertelenség semmiféle szerrel meg nem gyógyítható. Azt nézzük meg inkább és úgy nézzük azt, amit nézünk, ki lehet a legmegbízhatóbb. Természetesen eszesen ÉN, a CSÜTÖRTÖK, mert én még sohasem mondtam csütörtököt, mint jó néhány puska kétbalkezes kezekben. Ha a vezér CSÜTÖRTÖK, de azért jut nektek is füstölt tök. Ezt, ugye, ti is belátjátok, mélyen tisztelitek tökfejeken fejeteket.
Hát szolt a PÉNTEK feltette fenekét a kihűlt tűzhelyére és onnan legénykedett.
A heti napok sorsdöntő sorának végén melyiktők áll két lábbal, győzedelmesen. A jó PÉNTEKEN. Márpedig ismeritek a közmondást, Minden jó, ha jó a vége. ÉN vagyok az, aki a minden jót adok nektek és mindig.
A SZOMBAT viszont annak adott hangot, hogy ő a hét első pihenőnapja. Itt az idő, hogy az előtte szólók elhallgassanak, megpihenjenek, belenyugodjanak, csak ő lehet vezérük, senki más.
A VASÁRNAP békítgetően igyekezett a többieket békítgetni, minden nap fontos a maga helyén, inkább segíteniük kéne egymást, mint egymással kakaskodniuk. A dicső nap nem lehet azonos a dicsekvő napok nappalaival.

Ez utóbbi megjegyzéssémel a napok vitáját hallgatólagos meg értéssel más is  is öreg fejével egyetértett.